2012. október 23., kedd
Október 23. Szubjektív
Sziasztok!
Nem fogok arról mesélni, hogy a Szoli, a Milla, és Bajnai..., mert ezt bárki elolvashatja máshol is, erről csak annyit mondanék szívem szerint, hogy remélem nem okozunk ezzel csalódást, hanem még inkább segíteni fog majd abban, hogy céljainkat el tudjuk érni.
Az összefogásról, és leginkább arról szólnak ezek a tüntetések (számomra) hogy ott kell lenni, mert valóban kevés a választás. Arról, hogy együtt lehetünk erősek, együtt lehetünk hatékonyak, és arról, hogy te is kellesz. Te, aki számtalan sebből vérzel, akit megbántottak, és megaláztak, aki a mindennapokban keveset számít, mert nem hozza a tökélyt, és mégis képes bármire...akár arra is, hogy mopeddel, kerekesszékkel megmássza a Sajtószabadság útja nevű domboldalt is. Nekem, egészséges testű embernek ez nem kunszt..Köszönöm, hogy ott voltatok mégis! Sokan.
Egy kedves szösszenet a tegnapról: Már a Clarkon is keresték többen a FÉT-et, de ott most csak azok voltak ott, akik jól tudnak járni, mert az az út hosszú lett volna kerekesszékkel és mopeddel is, a mankóról nem is beszélve. Dorka, a Szoli egyik kulcsfigurája, kereste Mártit, hogy segítsünk neki felmenni a teherautóra, és ő is jöjjön velünk. A segítőszándék. :) Arra nem gondolt, hogy az a rövid, ám szerfelett ingatag lépcsőféle deszkaság arra nem alkalmas, hogy egy súlyos mozgássérült embert fel és lejuttassunk rajta. Arra gondolt, hogy sokan vagyunk, hogy segítsünk. Kedves, csak épp veszélyes ötlet volt, és elkélt a józanság, amikor nemet mondtunk rá, így sajnos Márti haza ment, mi pedig elindultunk a 0-hoz. A sétánk nem is volt olyan hosszú abban a csodaszép őszben, ami tegnap kényeztetett. Felemelő volt látni, hogy mi már a következő hídnál járunk, de Lánc-hídról, még csak akkor érnek le az utolsó emberek. Sokan voltunk.
A tömeg most is, mint az elmúlt alkalmakkor meglehetősen vegyes, színes volt, és szép számmal láttam közületek is embereket. Legjobban Magdinak örültem, aki a Március 15-e téren helyezkedve hallgatta végig mopedjén a beszédeket. Köszi, hogy veletek is lehettem, és köszi, hogy egyre inkább érzitek, hogy nektek is ott kell lenni, ha változást akarunk! Nekem, tegnap erről szólt a nap, és egy üzenetről: "Gratulálunk! Csatlakozunk." Ezt az üzenetet a testvérem küldte.
Remélem, hogy november 4-én sokatokkal találkozunk!
Üdv: Monika
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bocsi
VálaszTörlésNem azért "kullogtam" haza, mert a józanok lebeszéltek a teherautó-mászásról, hanem mert is terveztem, hogy megpróbálkozom ezzel a túrával, hiszen vagyunk kompatibilisek mi -a mankós nyomi és a teherautó, pláne az utána laza kilométeres séta-, s ennyi ész még a 20%-ból is kitelik. :)
Mindig elmondom, hogy remélem, többé nem kell tüntetni... de ha mégis, akkor ha kimegyek, csakis ahogy "szoktam" kerekesszékkel megyek. Mert kényelmes vagyok. :)
Tudom:), de nem hallottad, amikor azt kérték, hogy mindenképpen hívjalak vissza.:) Na erre kellett a nem.
VálaszTörlés